Tudatni szeretnénk minden gazdával, hogy március elsejével elkezdődött a SAPS-kampány – ismertette Haschi András. A  Hargita megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatója elmondta, május 15-ig adhatók le az igénylések, ezt a dátumot követően, június 11-ig napi egyszázalékos büntetés fejében továbbra is elfogadják a kéréséket.

Az intézményvezető kiemelte, időben elkezdték a tájékoztatási kampányt, az év elejétől gazda- és falufórumokon közölték az érintettekkel, hogyan kell eljárni a kérések leadásával kapcsolatban, illetve melyek a kötelezettségek. Ezek mellett magyar és román nyelvű szórólapokkal és plakátokkal is segítették az információáramlást. Ugyancsak alaposan felkészítették azokat a polgármesteri hivatali alkalmazottakat, akik segítik a gazdákat az igénylések leadásában. Ennek megfelelően a gazdák idén hatvanhét helyszínen nyújthatják be kéréseiket, kizárólag elektronikus formában.

Haschi: Ideje, hogy a tulajdonos elkezdjen dolgozni

Az idei SAPS-kampány számos újdonságot tartalmaz az elmúlt évhez képest. Mint az a sajtótájékoztatón elhangzott, ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a legelőt kötelező módon állattal kell lefednie a gazdáknak. Azaz a kérés leadásakor igazolnia kell, hogy hektáronként legkevesebb 0,3 számosállattal rendelkezik, a felső határ, a korábbi évekhez hasonlóan, 1 számosállat egy hektárra. Magyarán ez azt jelenti, hogy a farmer legkevesebb 0,3 tehénnel vagy két juhval, illetve legtöbb egy szarvasmarhával legeltetheti le kaszálójának egy hektárját, utóbbi esetben a juhok száma elérheti a hetet.

Ugyancsak rendkívül fontos, hogy a későbbi helyszíni ellenőrzések során a szakemberek nem elégszenek meg annak megállapításával, hogy a gyepes területet lekaszálták vagy a füvet lelegeltették. Annak is utána fognak nézni, hogy mily módon végezték el azt a munkát. Ennek megfelelően, a kérés letevésekor a gazdának jeleznie kell, legeltetni fog vagy kaszálni.

Előbbi esetben a rendelkezésére álló állatlétszámot is bizonyítania kell. Ha pedig más személy állatait engedné saját területére, akkor fel kell tüntetnie a kérésben az illető nevét is, és persze az általa birtokolt állatlétszámot. Kaszálás esetében is vigyáznia kell a gazdának, hiszen utóbb bizonyítania kell, hogy miként használta fel a takarmányt. Eladás esetén például nyugtát kell felmutatnia. A szántóföldek esetében sem maradnak el a büntetések, a parlagon hagyott területek gazdáit ugyanis jelentős bírságokkal sújtják. „Olyan időszakot élünk, hogy a támogatások megítélésében azok élveznek előnyt, akik valós munkát végeznek. Eljött az ideje, hogy a terület tulajdonosok elkezdjenek dolgozni ” – hangsúlyozta Haschi András.

Nehéz helyzetben a közbirtokosságok

A legelőtesteket érintő kötelező állatlefedettség miatt számos közbirtokosság igencsak kényes helyzetbe került – magyarázta az APIA megyei igazgatója. Kifejtette, éppen ezért a tájékoztató kampány során külön hangsúlyt fektettek az ezekkel történő egyeztetésekre. Haschi szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy számos közbirtokosság nem rendelkezik állatállománnyal. „Ilyen esetben az egyik megoldási lehetőség, ha bérbe adják a legelőtesteket” – magyarázta az illetékes. Hozzátette, az egyeztetések során több közbirtokosság is kifejtette abbeli szándékát, hogy saját gazdaságot hozzon létre. „Ezzel együtt nem csak nyereséges gazdasági tevékenységet folyathatnak, hanem új munkahelyeket is létesíthetnek” – jelentette ki az igazgató. Megjegyezte, az említetteken kívül még számos egyéb lehetőség is adódik a közbirtokosság számára. Lényeg, hogy a kapott támogatást a mezőgazdaságba kell visszafektetniük, ellenkező esetben bírságokra számíthatnak. Ez egyébként a gazdákra is érvényes.

Új korszak kezdődhet

„Tudatában vagyunk annak, hogy az agrárpolitikák terén hamarosan komoly változások következnek be” – hallhattuk Haschi Andrástól. Elmondása szerint ennek egyik előszele a 2011-ben megjelent legelőgazdálkodási törvény, amely számos szigorítást hoz ezen tevékenységbe. Például ebben található, hogy a legelőtesteket állatokkal kell lefedni. Ugyancsak ez a jogszabály vezeti vissza a legelőgazdálkodási üzemterv kötelezettségét. Szintén ebbe foglalták bele, hogy a gyepterület rendeltetését nem lehet megváltoztatni. Így nem pályázhat erdősítésre az, aki ezt legelőjén szeretné elvégezni. A jogszabály arra is kötelezi a gazdát, hogy az APIA-tól kapott támogatásokat a mezőgazdaságba fektesse vissza. „Az ország kötelezettséget vállalt azzal kapcsolatban, hogy nem csökkennek legelős területei” – jegyezte meg a törvény apropójaként az illetékes. Hozzátette, ezzel szemben Hargita megyében például a legelőtestek aránya folyamatosan csökken, főleg a természetes beerdősödés miatt.

Csak elvégzett házi feladattal menjenek kérésletevésre

„Arra biztatjuk a gazdákat, tartsák be a helyi polgármesteri hivataloknál kihirdetett előjegyzési időpontokat” – hívta fel a figyelmet Haschi András. A későbbi problémák elkerülése végett fontos, hogy az érintettek a mezőgazdasági területeikkel és állatlétszámmal kapcsolatos minden változást bejelentsenek. Akik más típusú finanszírozásban is részesülnek (például a fiatal gazdák indulását támogató 112-es, illetve a félig önellátó farmokat támogató 141-es mezőgazdasági intézkedések révén), az üzleti tervben foglaltaknak is eleget kell tenniük. Hogy érthetőbb legyen: ezek a személyek vállalták, hogy gazdaságuk javait átíratják a pályázat letevéséhez létrehozott egyéni vállalkozásra. „Aki ezt nem teszi meg, nem fog kapni SAPS-támogatást. Nekünk nem az a célunk, hogy amit egyik kezünkkel adunk, azt a másikkal visszavegyük” – hangzott el a sajtótájékoztatón.